Oldalak

2017. október 30., hétfő

Október búcsúztató. Kert=Az ősz utolsó nagy nekifutása


 Orbáncfű

Abelia virágban, icipici,de él és most virul


Eltévedt Borzaskaták

Kecskerágó
Őt nem ismerem

Hunyor, szinte virágzik a fotózás óta
Tűztövis
 
 Pillangóvirág utolsó nekirugaszkodása, nem csodaszép? Már elfeküdt, kicsit már búcsúzik, de csodaszép.
Kikeleti bangita bimbóban(virágban)

Weigela Alexandra és cipruskák violával


 

 Őszirózsa, imádom a színét

Még égetés
és elköszönés, azt hiszem
 

 



 

 
Pirosokkal búcsúzás



Október búcsúztató. Erdő

Kedvenc erdőmben jártunk vendégekkel. Az ok praktikus is volt, eső után az ember a sarat nem szívesen dagasztja. S vitt a kíváncsiság is, mire ment az erdő egy hét után? Színesedett, ezer arcát mutatta, s sajnos már alkonyodott. A kedvencem ez az aranyba öltözött.



 



A kapu környéke.


 A zöld árnyalatai szinte furcsán hatnak. 

Ő most kezd színesedni.
Visszatekintve, az erdő még tartja magát. Most jönnek a megosztó hidegek, a lombtalanítók.

2017. október 29., vasárnap

Az ősz jobb és bal oldala

Tegnapi fotók, ma csak szél fújt... bár ki tudja? Amikor a fákat meg- és kitördelte, akkor is fújt.



és a kertben, még múltkor a szél és eső után
 

 és ami a tónál az út  túloldalán volt látható:









2017. október 25., szerda

"mindaz, mi elmúlt, halhatatlan"

Pilinszky János: Keringő

A zongorát befutja a borostyán,
s a gyerekkori ház falát
szétmállaszja a naplemente.

És mégis, mégis szakadatlanúl
szemközt a leáldozó nappal
mindaz, mi elmúlt, halhatatlan.




 
 Pétervására








     
           

 Tarnaszentmária


Feldebrő